A máriapócsi kegykép Csengerben. A máriapócsi görögkatolikus kegytemplom zarándokhellyé válásának 300. évfordulója alkalmából országjáró körútra indult a máriapócsi Szűz Mária-kegykép. A …több
A máriapócsi kegykép Csengerben.
A máriapócsi görögkatolikus kegytemplom zarándokhellyé válásának 300. évfordulója alkalmából országjáró körútra indult a máriapócsi Szűz Mária-kegykép. A tricentenárium jubileumi évének keretében létrejövő országjárás első állomásaként Csengerbe érkezett a híres könnyező Mária-ikon, melynek érkezését a város és a környék lakosain kívül számos messziről – határon innen és túlról – érkező zarándok is izgatottan várta. Porcsalmáról pl. húszan indultak el gyalogosan már a reggeli órákban, hogy útközben (Tyukod, Ura és Csengerújfalu községek érintésével) közel százfősre duzzadt csoportjuk érkezését a szent kép érkezéséhez igazítva csatlakozzanak a város főterén összesereglett hívekhez.
A kegykép 13.30-kor, rendőri felvezetéssel érkezett meg Csengerbe, hogy rövid ideig a Szent István téren váljék láthatóvá a hívek számára. Miután a kegykép elhelyezésre került a város főterén felállított színpadon, Ignácz András parókus köszöntőjében fontosnak tartotta elmondani, hogy ez egy olyan nap, mikor a város főterén nem csak az utcák érnek össze, hanem a szívek és a lelkek ugyanúgy. Forján Zsolt, Csenger Város polgármestere amellett, hogy köszöntötte a Csengerbe érkezőket, kiemelte: a mai nap kettős ünnep Csenger számára, hiszen amellett, hogy március 8-án ünnepeljük a hölgyeket, ugyanezen az ünnepi napon érkezett Csengerbe a magyar és egyetemes történelem páratlan kulturális értékkel bíró, hazánkban és külföldön is egyaránt tisztelt, féltve őrzött ereklyéje, az Isten fiának életet adó Szűz Máriát ábrázoló kegykép.
A köszöntőket követően a kegyképet gyalogosan kísérték át a Makovecz Imre tervei alapján, 2000-ben épült ,,angyalszárnyas” templomba, ahol Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök köszöntötte az egybegyűlteket, majd ezt követően megkezdődött a Paraklisz. Ezután következett a rozsályi és csegöldi egyházközség, majd az Orfeusz Egyesület és a Támasz-Pont műsora. A nap római katolikus szentmisével folytatódott, melyet Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök celebrált. Ezt Nagy Szent Bazil Liturgiája, majd a Vecsernye követte.
A máriapócsi görögkatolikus kegytemplom zarándokhellyé válásának 300. évfordulója alkalmából országjáró körútra indult a máriapócsi Szűz Mária-kegykép. A tricentenárium jubileumi évének keretében létrejövő országjárás első állomásaként Csengerbe érkezett a híres könnyező Mária-ikon, melynek érkezését a város és a környék lakosain kívül számos messziről – határon innen és túlról – érkező zarándok is izgatottan várta. Porcsalmáról pl. húszan indultak el gyalogosan már a reggeli órákban, hogy útközben (Tyukod, Ura és Csengerújfalu községek érintésével) közel százfősre duzzadt csoportjuk érkezését a szent kép érkezéséhez igazítva csatlakozzanak a város főterén összesereglett hívekhez.
A kegykép 13.30-kor, rendőri felvezetéssel érkezett meg Csengerbe, hogy rövid ideig a Szent István téren váljék láthatóvá a hívek számára. Miután a kegykép elhelyezésre került a város főterén felállított színpadon, Ignácz András parókus köszöntőjében fontosnak tartotta elmondani, hogy ez egy olyan nap, mikor a város főterén nem csak az utcák érnek össze, hanem a szívek és a lelkek ugyanúgy. Forján Zsolt, Csenger Város polgármestere amellett, hogy köszöntötte a Csengerbe érkezőket, kiemelte: a mai nap kettős ünnep Csenger számára, hiszen amellett, hogy március 8-án ünnepeljük a hölgyeket, ugyanezen az ünnepi napon érkezett Csengerbe a magyar és egyetemes történelem páratlan kulturális értékkel bíró, hazánkban és külföldön is egyaránt tisztelt, féltve őrzött ereklyéje, az Isten fiának életet adó Szűz Máriát ábrázoló kegykép.
A köszöntőket követően a kegyképet gyalogosan kísérték át a Makovecz Imre tervei alapján, 2000-ben épült ,,angyalszárnyas” templomba, ahol Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök köszöntötte az egybegyűlteket, majd ezt követően megkezdődött a Paraklisz. Ezután következett a rozsályi és csegöldi egyházközség, majd az Orfeusz Egyesület és a Támasz-Pont műsora. A nap római katolikus szentmisével folytatódott, melyet Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök celebrált. Ezt Nagy Szent Bazil Liturgiája, majd a Vecsernye követte.