Lajos D
151.3K

Még mindig sok a megoldatlan rejtély Bergoglio bíboros 2013-as pápává választása körül.

Lehetetlen elfogadni azt a narratívát, hogy Bergoglio bíboros passzív, akaratlan haszonélvezője lett volna a szentgalleni maffia ügyködésének.

Ferenc pápa legnagyobb támogatói a megválasztása által "meglepett" alázatos bíboros és egyház narratíváját erőltetik. Ez a narratíva azonban ellentmond a Henry Sire A diktátor pápa című könyvében leírt valóságnak, amely egy olyan Bergoglio bíborosról szól, aki "őrült módon szervezkedett", miután XVI. Benedek pápa bejelentette lemondását. Még a Bergoglio-barát beszámolók, például Gerard O'Connell beszámolója is egy még Buenos Airesben tartózkodó bíborost ábrázol, aki aktívan részt vett a Benedek lemondását követő római eseményekben. Ezek és más források alapján lehetetlen elfogadni azt a narratívát, hogy Bergoglio bíboros passzív, vagy akár akaratlan kedvezményezettje volt a szentgalleni maffia részéről érkező kezdeményezéseknek. Inkább van okunk azt hinni, hogy nagyon is jelentős és aktív szerepet vállalt saját választási kampányában. Hogy ezt a lehetőséget megvizsgáljuk, nézzük meg a "2013-as konklávé megoldatlan rejtélyei" közül néhányat.

Bergoglio bíboros 2013. február 27-én érkezett Rómába, egy nappal XVI. Benedek pápa lemondásának hatálybalépése (február 28.) előtt, a március 4-én kezdődő konklávét megelőző találkozók előkészületeire. Érkezése estéjén a bíboros nem vacsorázott a bíborosi kollégiumbeli régi barátaival, hogy a konklávéról tárgyaljon, ahogyan az várható lett volna. Ehelyett négy olasz újságíróval vacsorázott, akik mindannyian közeli barátok és Bergoglio-pártiak voltak. Ketten közülük nagyon befolyásos vatikanisták voltak, Andrea Tornielli és Gianni Valente, akik pontosan azok az emberek, akik a bíborost a közelgő konklávéval kapcsolatos legfrissebb hírekről és pletykákról tudták tájékoztatni Rómában, a publikált és nem publikált hírekről.

2013. március 2-án reggel Tornielli, anélkül, hogy megemlítette volna, hogy néhány estével korábban Bergoglióval vacsorázott, a Vatican Insiderben egy ragyogó jellemzést közölt Bergoglióról. Egy névtelen bíborost idézve, a cikk nyitó sora a következő volt: "Négy év Bergoglio elég lenne ahhoz, hogy megváltoztassa a dolgokat". A Rómában összegyűlt bíborosjelöltek számára, akik figyelmesen olvasták a közelgő konklávéval kapcsolatos legfrissebb híreket, a cikknek kétségtelenül az volt a gyakorlati hatása, hogy növelte Bergoglio bíboros pápai esélyeit.

Vajon csak szerencse volt Bergoglio számára, hogy jó barátja, Tornielli írta ezt a cikket, vagy többről volt szó? Hogy ezt a kérdést megvizsgáljuk, ugorjunk előre öt évet, amikor Bergoglio bíboros már Ferenc pápa volt. 2018 augusztusában Viganò érsek nyilvánosságra hozta híres Tanúvallomását, amely megdöbbentette a katolikus világot a vádakkal és bizonyítékokkal, hogy az egyház vezető prelátusai, köztük Ferenc is, félrenéztek a McCarrick bíboros elleni vádakkal kapcsolatban.

Ferenc pápa egy repülőgépes sajtótájékoztatón újságíróknak nyilatkozva nem volt hajlandó kommentálni Viganò vádjait, ehelyett inkább meglehetősen homályosan válaszolt:
"Egyetlen szót sem fogok erről szólni. Azt hiszem, a nyilatkozat önmagáért beszél. Önöknek pedig megvan az újságírói képességük, hogy levonják a saját következtetéseiket. Ez egy bizalmi cselekedet. Ha eltelik egy kis idő, és önök levonják a következtetéseiket, akkor szólhatok. De szeretném, ha a szakmai érettségük elvégezné a munkát. Ez jót fog tenni önnek. Ez jó."

Ferenc pápa bizarr módon ragaszkodott ahhoz, hogy az újságíróknak kellene "elvégezniük a munkát" az ellene felhozott vádak értékelésében, nem pedig neki kellene válaszolnia a kérdéseikre. Valamivel több mint két hónappal később a pápa látszólagos "bizalmi cselekedete" az újságírói szakma iránt elnyerte jutalmát, amikor egy újonnan megjelent könyv megpróbált minden McCarrickkel kapcsolatos hibát Ferencről másokra hárítani, miközben egyúttal Viganò személyes szavahihetőségét is támadta. De vajon egyszerűen csak a pápa "bizalmi cselekedete" fizetődött ki, vagy valami másról volt szó, mint hitről?

Nos, kiderült, hogy a könyvet Ferenc újságíró-barátai, Tornielli és Valente írták, akikkel együtt vacsorázott, amikor Rómába érkezett a konklávéra. 2018 decemberében, egy hónappal Ferenc védelmének megjelenése után Torniellit Ferenc pápa a Vatikáni Kommunikációs Dikasztérium szerkesztőségi vezetőjévé nevezte ki.

A tényállás ismeretében joggal feltételezhetjük, hogy Ferenc pápának közvetlen köze volt Tornielli és Valente könyvének keletkezéséhez. A megoldatlan rejtély itt a következő: vajon Ferenc pápa keze is benne volt-e Tornielli "Bergoglio négy éve" című, 2013. március 2-i cikkének keletkezésében? Mellékesen jegyzem meg, hogy nem kevesebb, mint három különböző bíboros és egy laikus újságíró, valamint McCarrick is idézte azt a mondatot, hogy "Bergoglio négy/öt éve elég lenne ahhoz, hogy a dolgok megváltozzanak". Az egyetlen közös bennük, hogy mindegyikük Bergoglio bíboros közeli barátja volt. Tehát Bergoglio volt az eredeti forrása ennek a beszédtémának, amelyet azért találtak ki, hogy megnyugtassák a bíborosválasztókat az ő előrehaladott kora miatt?
A következő megoldatlan rejtélyek McCarrick volt bíborosra vonatkoznak. McCarrick nagy befolyással bírt amerikai bíborostársai körében, és különösen a harmadik világ bíborosai között, akiknek a támogatása - ahogy Murphy-O'Connor bíboros, a "pápacsináló" Gerard O'Connellnek mondta - kulcsfontosságú volt Bergoglio megválasztásához. McCarrick 2013. októberi beszámolója szerint a volt bíborost közvetlenül a konklávé előtti találkozók előtt, a római Észak-Amerikai Kollégiumban meglátogatta egy "befolyásos olasz úriember", március 2-án vagy 3-án. Ez a meg nem nevezett látogató arra kérte McCarricket, hogy a konklávé előtti találkozókon "beszéljen Bergoglióról".
Vigano érsek tanúvallomása erre a találkozóra hivatkozva azzal vádolta Ferencet, hogy megjutalmazta McCarricket, amiért aktívan támogatta megválasztását. Mégis, miközben a McCarrick-jelentés nyomozói megpróbálták megcáfolni Vigano Ferenc pápával szembeni vádjait, furcsa módon jelentésükből kimaradt minden említés a fenti találkozóról, amely a vád implicit előfeltevését mutatja, vagyis, hogy a "befolyásos olasz úriember" Bergoglio bíboros által küldött ügynök volt.

A jelentés nemcsak, hogy nem próbált foglalkozni azzal, hogy McCarrick valóban "felkonferálta-e Bergogliót", hanem igyekezett kisebbíteni a konklávé előtti találkozókon betöltött szerepét (McCarrick-jelentés, 391. o.). Saját kutatásunk azonban bebizonyította, hogy McCarrick megfigyelések szerint igen aktívan "propagálta" Bergogliót mindenkinek, aki meghallgathatta. Külön tájékoztatott minket egy prelátus, aki közvetlenül Ferenc megválasztása után Rómában találkozott McCarrickkal:
"(McCarrick) legelső szavai hozzám, mielőtt bármi mást mondott volna, ezek voltak: "Megcsináltuk" - ami arra utalt, hogy egy csoport tagja volt, amely ezen dolgozott. A szavai megleptek és elgondolkodtattak. Én nem vettem részt semmilyen kampányban, de nekem úgy tűnt, hogy McCarrick igenis részt vett ilyenben".

A "befolyásos olasz úriember" kiléte megoldatlan rejtély. Vannak azonban érdekes nyomok a lehetséges kilétére vonatkozóan. Az egyik ember, akit kutattunk, Andrea Riccardi, a San Egidio közösség alapítója. Sandro Magister beszámolója szerint Riccardi korábban pápai kampányban vett részt, és ő egy régóta, saját bevallása szerint "meggyőződéses Bergoglianus", aki köztudottan közel állt Bergoglio bíboroshoz és McCarrickhoz. Miért nem kérdezték ki a McCarrick jelentés nyomozói Ferenc pápát vagy McCarricket a "befolyásos olasz úriemberről"?

Scola bíboros ügye a konklávé másik megoldatlan rejtély. Scola, XVI. Benedek közeli barátja, 2013-ban vezető papabilis bíborosnak számított - ez a gondolat valószínűleg megnyugtatta XVI. Benedeket, amikor úgy döntött, hogy lemond. A konklávé kezdetének napján kora reggel azonban az olasz maffiaellenes rendőrség razziát tartott Roberto Formigoni, Scola bíboros közeli barátjának üzleti érdekeltségeiben. A nemzetközi sajtójelentések, amelyeket a bíborosválasztók bizonyára láttak, kiemelték Scola kapcsolatait Formigonival és a Communione e Liberazione (a baloldal egyes tagjai számára ellentmondásos) szervezetével. A sajtó azt állította, hogy a razziák negatívan befolyásolják Scola esélyeit a konklávén. Az olasz ügyészek köztudottan politizálnak, és a razziák időzítése kétségtelenül megkérdőjelezhető. A megoldatlan rejtély az, hogy a razziák Scola számára szerencsétlen időzítése vajon véletlen volt-e, vagy szándékosan koordinálták azok az erők, amelyek érdekeltek abban, hogy a konklávé mérlegét Bergoglio javára billentsék.
Áttekintettünk néhányat a 2013-as konklávé körüli megoldatlan rejtélyek és kérdések közül. Akár van a fenti eseményekre és tevékenységekre végül ártatlan magyarázat, akár nincs, legalább egy kérdés van, ami nem megoldatlan rejtély. Cui bono? Ki húzott legtöbb közvetlen hasznot mindegyikből? A válasz erre a kérdésre egyértelmű: Jorge Bergoglio bíboros.

Steven O'Reilly a Pia Fidelis-trilógia I. könyvének, The Two Kingdoms (A két királyság) szerzője. Volt hírszerző tiszt, a 2013-as konklávéval kapcsolatos kutatásai a RomaLocutaEst oldalon található Conclave Chronicles -ben olvashatók.

Forrás: LifeSiteNews
charisma shares this
163
Atosz80
Bergoglio megválasztása:
„Liberális puccs emelte hivatalába Ferenc pápát! – kongatták meg többen a
vészharangot egy belga bíboros minapi nyilatkozata után. Amint a csütörtöki Heti
Válaszból kiderül, az egyházfő legitimitása a jelek szerint nem sérült, néhány
tanulsággal azonban így is gazdagabbak lettünk.”
„Miközben a fél világ rajong Ferenc pápa gesztusaiért, tradicionalista, konzervatív katolik…More
Bergoglio megválasztása:
„Liberális puccs emelte hivatalába Ferenc pápát! – kongatták meg többen a
vészharangot egy belga bíboros minapi nyilatkozata után. Amint a csütörtöki Heti
Válaszból kiderül, az egyházfő legitimitása a jelek szerint nem sérült, néhány
tanulsággal azonban így is gazdagabbak lettünk.”
„Miközben a fél világ rajong Ferenc pápa gesztusaiért, tradicionalista, konzervatív katolikus
körökben többen fenntartásokkal kezelik az egyházfő tevékenységét. E csoportosulások
gyanakvását csak táplálta egy múlt heti hír. Eszerint Godfried Danneels nyugalmazott
brüsszeli érsek a róla szóló friss életrajzi kötetben arról beszél: 1996-tól liberálisként
elkönyvelt bíborostársaival – „Maffia” néven – zárt körben terveket szőtt arra, hogy II. János
Pál után miként lehetne reformistább pápát választani, lehetőleg Jorge Mario Bergoglio
személyében.
Szavai azért szóltak nagyot, mert ő az első főpap, aki elismeri, hogy a bíborosok a
pápaválasztást nem csupán a Szentlélek működésére bízzák. Ezzel szemben korábban
minden hírbe hozott érintett tagadta, hogy bárkiért kampányolt volna – miközben a mostani
pápáról könyvet író Austen Ivereigh egyenesen „Bergoglio-csapatként” nevesítette azt a
harminc bíborost, akik szerinte Joseph Ratzinger ellenében fogalmazták meg magukat, és a
későbbi Ferenc megválasztását szorgalmazták. A hárításra minden okuk megvolt, hiszen a
korteskedést pápai dekrétum tiltja, leszögezve: kiközösítés alá esik, aki bármilyen paktum
részeseként elkötelezi magát egy-egy jelölt támogatására.”

Maffiának hívta saját magát az a titkos, a svájci Sankt-Gallenben ülésező egyházi
csoport, amely ellenezte XVI. Benedek pápaságát és Ferenc pápa felépítésén dolgozott
– ismeri be most megjelent életrajzi kötete kapcsán Godfried Danneels belga bíboros,
aki annak idején támogatta az abortusz legalizálását és a melegházasság bevezetését.
Titkos összejövetelek
A Sankt Gallen-i csoport a II. János Pál pápa alatti, állítólagos növekvő centralizáció és
Ratzinger bíboros növekvő befolyása ellen lépett fel, és az egyház reformista szárnyának
prominens személyiségeit tömörítette, mint a a jezsuita Carlo Maria Martini bíboros, Achille
Silvestrini bíboros, a Ferenc pápa személyes kedvencének tekintett Walter Kasper bíboros ,
aki a tavalyi családszinódus reformista szárnyának vezetője volt, Karl Lehmann bíboros, a
holland Adriaan van Luyn püspök és az angol Basil Hume bíboros. A csoport saját bevallása
szerint Jorge Bergoglio pápává választásán is munkálkodott.
Schelkens azt nyilatkozta mindezzel kapcsolatban: Ferenc pápa megválasztását Sankt-
Gallenben készítették elő, a mostani egyházfő pedig a „Mafia” által képviselt szemléletet
vallja magáénak, a csoport által az előző tíz évben körvonalazott programot valósítja meg.
Mettepenningen hozzátette: a klub célja az volt, hogy közelebb vigye az egyházat az
emberek szívéhez.
Hogy a csoport saját magát „Mafiának” nevezte, azt maga Danneels bíboros vallotta be a
kötet kapcsán egy pódiumbeszélgetésen, amiről videó is készült: „a Sankt-Gallen csoport
csak egy amolyan látszatnév. Igazából saját magunkat és a csoportot csak úgy emlegettük:
a Maffia”.
A bíboros szerint sok tagja volt a klubnak, amely titokban tartotta üléseit, felvételek nem
készültek, s így szabadon tudtak témákat megvitatni. Miután Róma Camilo Ruini bíboros
személyében „nyomozót” küldött annak kivizsgálására, létezik-e a titkos csoport, Danneelsék
megelégedésére a Vatikán embere üres kézzel tért haza.”
Bazsó-Dombi Attila
A megválasztását követő „erkélyi” beszédéből hiányzott az Úr Jézus Neve és a katolikus köszöntés, de előfordult 3-szor a „testvér”, 2-szer a „testvériség”.
A bíborosi címeréből áthozott eredeti címerének 5 ágú (néhány hét múltán 8 ágúra cserélt) csillaga számomra különösen baljós jelnek mutatkozott!
Buenos Aires érseki címere is sokat vall, nemkülönben a római címere is. Jezsuitaként nyilván …More
A megválasztását követő „erkélyi” beszédéből hiányzott az Úr Jézus Neve és a katolikus köszöntés, de előfordult 3-szor a „testvér”, 2-szer a „testvériség”.
A bíborosi címeréből áthozott eredeti címerének 5 ágú (néhány hét múltán 8 ágúra cserélt) csillaga számomra különösen baljós jelnek mutatkozott!

Buenos Aires érseki címere is sokat vall, nemkülönben a római címere is. Jezsuitaként nyilván tudja, hogy mit jelképez az 5 ágú csillag.

The blazing five-pointed star is a symbol important to magic and Freemasonry, where it alludes to celestial geometry, and to God – or gnosis – for the initiated. In the Catholic Church, it represents the spiritual light that "enlightens" the world. In the past, a star with five rays has only appeared on the coat of arms of Pope John Paul I, whose mysterious death I write about in detail in the third volume of Confessions. This is a sad episode linked to Vatican Freemasonry. John Paul I was sacrificed on the 33rd day of his brief pontificate, due to his genuine will to reform the Vatican Bank. […]
As I have already explained, and what is really "strange" to the experts in the field, the five-pointed star is an icon typically associated with Freemasonry. Aldrighetti said that he wrote to the Vatican Secretary of State to warn them of the anomaly that could cause suspicion after the Bergoglio coat of arms to was presented on March 18th, 2013. If this heraldic expert and papal dignitary confirms all this, I have to agree. The coat of arms containing the pentagram was quickly changed. How is it possible that the Vatican was not aware that the use of the five-pointed star would have aroused such discontent? Perhaps they were well-aware, and the symbol was briefly displayed publicly to communicate the presence, or proximity, of the new pontiff to Freemasonry?
In light of this data, I may venture the following interpretation. Firstly, the presence of the staff would address the close connection Bergoglio had to Vatican Freemasonry, the mysterious Lodge Ecclesia, that had, since the 1970's, helped him in his slow but steady ascent to the Papal Throne. Secondly, the flower of nard indicates the Universal Church. According to sources inside the Vatican, the Universal Church is now conspiring to overtake the Catholic Church, with itself to become the cult of "state" behind the impending global government as construed by the New World Order. This move is led by a certain type of Freemasonry, which specifically relates to the Luciferian thoughts of Madame Blavatsky, and is expressed via the symbols present on the coat of arms. They represent the mondialist program behind the reign of Pope Francis, and are fueled with ecumenism, secularisation, and a sort of Masonic doctrine. With its consequent shift to a Universal Church, and in step with modernity; open to inter-religious dialogue and globalist thought, it is a Church increasingly distant from tradition, and closer to what is defined as New Age. It is a Church that seeks to swallow up and hold all the future citizens of the New World Order in their long-anticipated One World Religion.
books.google.co.uk/…/Pope_Francis_Th…=onepage&q=bergoglio%20coats%20of%20arms%20five-pointed%20star&f=true
Lajos D
Most vettem észre, hogy a jobb szélső bíborosra egy árnyékördög vigyorog. Vagy csak rémeket látok?
Bazsó-Dombi Attila
Isten jutalmazza meg a fordítás fáradalmait és a közzétételt!