charisma
255

Az ENSZ oktatási csúcstalálkozója a hagyományos értékeket akarja eltörölni

NEW YORK, szeptember 23. (C-Fam) Az ENSZ oktatási konferenciája most az „erőszakos” hagyományos értékek felszámolására és az átfogó szexuális nevelés elterjesztésére szólított fel.

Az Átalakuló Oktatás Csúcstalálkozója az ENSZ New York-i bürokráciája által irányított globális oktatási menetrendet képzel el. A csúcstalálkozó résztvevői olyan divatos szavakat használtak, mint „befogadó, méltányos, biztonságos és egészséges”. A kormányokat arra ösztönözték, hogy biztosítsák a „progresszív univerzalizmust az oktatásban” olyan szakpolitikákkal, amelyek „a befogadást, a méltányosságot és az egyenlőséget akadályozó, meggyökeresedett kulturális és társadalmi normák” felszámolására irányulnak.

Audrey Azolay, az UNESCO főigazgatója szerint a XXI. századi oktatás elsődleges célja, hogy a gyermekek és fiatalok megtanuljanak válaszokat adni az „éghajlatváltozásra” és támogassák a „sokszínűséget”.

A konferencia egyik dokumentuma azt javasolta, hogy a tanár szerepét „tudásszolgáltatóból a tudás előállítójává és a komplex valóság érzékelőjévé” bővítsék, hogy modern értékeket tanítsanak, és megszüntessék a szülők és a hagyományos kultúrák befolyását a gyermekek nevelésére.

A konferencián a baloldali fiatalok és szervezetek képviseltették magukat, de a konzervatívok nem látták szívesen.

A szeptember 16-19. között New Yorkban tartott csúcstalálkozón az országokat drasztikusabb szakpolitikák kidolgozására szólították fel, hogy 2030-ig „mindenki számára jobb és fenntarthatóbb jövőt” teremtsenek. A főtitkár a csúcstalálkozóra készített jövőkép-nyilatkozatában azt írta, hogy „a jogszabályok és szakpolitikák elengedhetetlenek a jogok védelméhez, a befogadás előmozdításához, az erőszak, a megbélyegzés, a megkülönböztetés és a kirekesztés minden formájának megelőzéséhez és kezeléséhez”.

Az oktatási csúcstalálkozón a gender mindenütt jelen volt. A „gender átalakító oktatásról” szóló ülésen - amely egy eufemizmus, az átfogó szexuális nevelést (CSE) foglalja magában, amely a homoszexuális és transznemű ideológiákat sulykolja a gyermekekbe - Yona Nestel, a Plan International munkatársa sürgette a politikai döntéshozókat, hogy a CSE-t már 2 éves korban kezdjék el, hogy „a gyermekek elképzelései a bináris rendszeren túlmutató lehetőségekről” bővüljenek.

„Nagyon fiatalon kell elkezdenünk, egészen kis korban” - mondta – „A gender társadalmi konstrukció, nem igaz? Tanulható... Nagyon fontos, hogy beruházzunk már a korai évekbe, és biztosítsuk, hogy a gender átalakító oktatás a lehető legkorábban elkezdődjön”.

A nemzetközi jogban a gender meghatározása elég jó. Ez egy olyan definíció, ami a baloldalnak nem tetszik. A Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statutumban szerepel. A gender azt jelenti, hogy „férfiak és nők a társadalom kontextusában”. A Nemzetközi Jogi Bizottság egy új szerződést próbál kidolgozni az emberiesség elleni bűncselekményekről, amely megváltoztatná ezt a definíciót. De egyelőre a definíció szerint csak férfiak és nők vannak.

Az átfogó szexuális nevelés az ENSZ döntéshozóinak másik rögeszméje. Winnie Byanyima, az UNAIDS ügyvezető igazgatója a CSE egyetemes bevezetésére szólított fel, mint a fiatal nők iskolában tartásának eszközére: „Az átfogó szexuális nevelés vitatott a hagyományok, a vallás és a kultúra miatt... [de] ha életvezetési ismereteket adunk egy lánynak, hogy vigyázzon a testére, akkor tovább csökkentjük a [HIV] kockázatát.".

Ünnepelte továbbá az Oktatás Plusz elnevezésű, öt ENSZ-szervezet - köztük az Népesedési Alap és az UNESCO - közös kezdeményezését, amely „a szexualitással kapcsolatos tabukkal foglalkozik; megváltoztatja a szülői beleegyezésre vonatkozó törvényeket, hogy a serdülők hozzáférhessenek a HIV megelőzéséhez, kezeléséhez és gondozásához, valamint más szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz”.

Az ENSZ Átalakuló Oktatás Csúcstalálkozója nem kormányzati tárgyalás volt. Az ENSZ-ben a globális baloldal egyre gyakoribb taktikája, hogy olyan látszattárgyalásokat tartanak, ahol az elkészült dokumentumok normatívnak tűnnek. Azok az országok, amelyek már részesülnek az ENSZ és a nyugati nem kormányzati [NGO] szervezetek finanszírozásában, fogékonyak a csúcstalálkozón megtestesülő programra. Az ENSZ egyre inkább a nem konszenzuson alapuló mechanizmusokra támaszkodik saját programjkának keresztülvitele érdekében.

Ugyanakkor a kormányok szabadon figyelmen kívül hagyhatják a csúcstalálkozó következtetéseit és ajánlásait.
Forrás angol nyelven