BORJÚMIRIGY.

BORJÚMIRIGY
hullámzik a víz teteje
mosolyog a víznek szeme
hullámban jön rám a kenet
loccsan bennem egyre beljebb
dobverőként ütemesen
gépelem én, ahogy lehet
mosolyog a lelkem szeme
közeledik lelkem Lelke
nincs ellene kifogásom
tabulátor kopogásod
fülemnek a legszebb zene
köszönöm, hogy itt vagy velem
kopogásban hallomás van
hallomásban látomás van
látomásban a Szentlélek
Te diktálod a versedet
én meg írom szép csendesen
mind a ketten örvendezünk
szent a munka amit végzünk
egyszer majd végére érünk
változik a szemed színe
változik a Lelked íze
minden versben más színű vagy
minden versben jó ízű vagy
jobb vagy mint a borjúmirigy
rám a kobold ezért irigy!