Fogarasi János: A' magyar nyelv metaphysicája vagy a' betüknek eredeti jelentései a' magyar nyelvre alkalmaztatva

Pesten : ifj. Kilian György tul., 1834.

Előszó

A' nyelvfejtögetésnek meg köll előzni a' nyelvmivelést. Hogy a' magyar nyelv, melyet eddig véleményem szerint alapos fejtögetések nélkül próbálgatánk mivelni, eredetiségébül még ki nem vetkőztetett, azt csak a' magyar nyelv philosophiai rendszerességének köszönhetjük, melyet tudtok nélkül is követtek sokakban a' nyelvújitók.
Philologusaink ekkorig vagy más nyelvekből fejtögették, magyarázgatták nyelvünket, és igy véleményemmel a' napnak akartak fényt kölcsönözni; vagy midőn önmagából magyarázgaták is; philosophiai elvek és rendszer nélkül keresgéltek, tapogatództak a' sötétben.
Én más úton akarék hatni a' nyelv belsejébe.
Ki nem tudja az ujabb philosophiának érdemeit? Ha vagynak az elmének eredeti és előlegi (a priori) törvényei, melyek szerint ismérködik meg a' külső dolgokkal, sőt önmagával is; úgy lehetlen vólt az első nyelvalkotónak másképen, mint ezön törvények szerint teremteni nyelvet; mert lehetlen vólt másképen közleni másokkal gondolatjait a' külső világrul s önmagárul, mint a' miképen ismérte a' külvilágot 's önmagát, és igy az ismérettudomány vagy 'a metaphysica törvényei, törvényei a' philologiának is egy magosabb, philosophiaibb, eredetibb nyelvben. S im itt az okfő, melyből mint bővebben fogjuk látni, indúl ki e jelen munka. A' betüknek metaphysicai és előlegi jelentései azok, melyeket én a' philosophia villágánál ügyekeztem fölkeresgélni, ezek azok, melyek véleményemmel magyar nyelvünkre a' gondolkozó fejek figyelmét fogják vonni, melyek erre fényt és dicsőséget fognak árasztani. Hogy ezek az enberi nemzet nyelvének eredetére az eddigi vizsgálatoknál (melyek között nevezetesek a' Condillac-é, Süszmilch-é, Herder-é a' ki az állati és természeti hang utánozásábul magyarázza ki a' nyelv-eredetét, 's a' ki ezön munkájáért jutalmat is nyert, és másoké) sokkal több villágot terjesztenek, bátorkodom a' tudós világ itéletére bízni.
Hazámnak nyelv- és elmetudósai! merényleni - próbálni - tőlem elég volt, de csak nagyobb és több óldalú értelmesség fejtheti ki ezön principiumokat bövebben, ez viheti ezön elvek által csodaszépségű és tökélyű nyelvünket tökéletességre; s ez állithatja véleményemmel minden nyelveknek fölibe.
Ha valaki a' philosophiában és philosophalásban annyira járatlan volna (a' mit talán föl lehet tennöm), hogy visgálataimat különösen a' 8-ik §-tól fogva meg nem érthetné: útasitom Krug Vilmos Traugottnak mint véleményemmel legjózanabb elmetudósnak munkájira, 's illetöleg fundamentalis philosophiajára és tiszta metaphysicájára; a' melyek hazánkban is nagy emléközetű Márton István professor által diákra fordittatva meg vagynak; (néhai Imre Jánosét, a' ki hasonlólag Krugot követte, nem ajánlhatom, mert a fundamentalis philosophiát vagy archologiát a' methaphysicába zavarta, ontologiája pedig nem egyébb mint keverék). Semmi esetre nem fog az olvasón rajta veszni fáradsága. Mert mindent, igaz, nem tudhatunk, de mit itélhetünk minden tudományosságunkról, ha ennek alapja - melly a' philosophia - nintsen! E' nélkül a' hihetöséget a' bizonyossággal, az igazságot az emberi tekintetekkel, az önhitet a' közös vagy okossági hittel öszvezavarjuk; minmagunkat, minthogy minden emberben énség vagyon, túlbecsüljük; és igy egész tudományosságunk nem egyébb lesz, mint üres és ostoba gög; üres - mert alapja nincsen, ostoba - mert az igazat az áltul meg különböztetni nem tudja, gög - mert magát túlbecsűli. Az igazi philosoph (elmélő és gyakorló philosoph) tudja tehetségeinek, isméreteinek, 's akaratjának határait; tudja tökélyeit és hijányait is, és valamint amazokat mind magában mind másokban böcsüli, úgy ezeket is mind magában mind másokban elísméri (nem: félreisméri); tudja az emberi jogok köz egyenlőségét, s valamint önnön jogait mind az országos, mind a' tudós köztársaságban oltalmazza, ugy önmagának elsöséget sem ott sem itt nem követel stb.
Elmésködésnek és subtilizálásnak fogja talán valaki mondani fejtögetéseimet. - Itt az a' kérdés, igazak-é elveim 's fejtögetéseim vagy sem? ha igazak, úgy a' legnagyobb subtilitásnak is haszna és helye vagyon; ha nem igazak, úgy dobjuk a' dunába minden philologus munkáinkat, törüljük ki a' tudományok sorából a' nyelvtudományt, és fúrja faragja a' nyelvet, ki hogy tudja. Mert ha ezön fejtögetések, visgálodások (a' betük ös-eredetéről) czélhoz nem vezetnek, úgy az eddigi tapagatódzások, találgatások, 's analogizálások még kevesebbé fognak czélhoz vezetni.
Több rend 's villágosság munkámban talán nem ártottak vólna, de meg fog engesztelődni az olvasó, ha tudándja, hogy ezön munkában egészen uj nemű 's eddig isméretlen tudomány foglaltatván, bár rajta több évekig dolgoztam is, enmagam kivánt tökéletességre nem vihetém. Továbbra halasztani pedig kiadatását azért sem akartam, mert épen most kezdvén nyelvünk a' köz életböl a' tudómányos életbe lépni, ha ál-irányt találna a' köz szokásnál sokkal merészebb tudósok kezében venni: eredetisége még inkább veszélyeztethetnék, mint eddig a' sokaságnál; mert ekkorig csak egy században született egy újabb alakú szó a' köz életben, de most mellyik irótársunk nem csinált már új szovakat? - Ha pedig e' jelen munka, vagy ennek elvein épülendő jobb munka szolgaland útmutóul; ezredek mulva is foghatja nyelvünket az utókor észszel's izléssel mivelni, a nélkül, hogy eredetiségébül egy szálnyit is vesztendene.
Budapesten 1834 bőjtelőhavában.

Tartalom

Vezérbeszéd.
1. §. A' magyar nyelvfejtögetésnek ekkorig fölvett alapjai.
2. §. A' szokás nem lehet alapja a' nyelvfejtögetésnek.
3. §. Sem a' régi nyelvemlékek.
4. §. Sem a' rokon nyelvekhöz hasonlitás.
5. §. A' betükre alkalmazott metaphysica, 's a' betűknek az által fölfedeztethető előlegi jelentései fő alapjai a' nyelvfejtögetésnek.
6. §. A' magyar nyelv elsőségei más nyelvek fölött.
7. §. Ellenvetések a' magyar nyelvnek ezen új tudománya ellen.

Tiszta metaphysica.
8. §. - 53. §.

Közönséges grammatica.
54. §. - 60. §.

A magyar nyelv metaphysicájának ELSŐ SZAKASZA.
61. §. A' hangzóknak mily előlegi jelentései lehetnek? És valljon lehete 's lehetne-e ezekből magokból nyelvet alkotni?
62. §. A' mássalhangzóknak előlegi jelentéseit micsoda fő elvben találhatjuk föl?

A magyar nyelv metaphysicájának MÁSODIK SZAKASZA.
63. §. Három fejezetre oszlik.

ELSŐ FEJEZET.
64. §. A' magyar betükről általában.
65. §. A' hangzókrul.
66. §. A' hangzók előlegi jelentéseinek alkalmazása a' magyar nyelvre.
67. §. A' mássalhangzók fölosztásai -, rokonságai-, és előlegi jelentéseiről öszvesen.
68. §. B. betű.
69. §. Cz.
70. §. Cs.
71. §. D.
72. §. F.
73. §. G. és Gy.
74. §. H.
75. §. J.
76. §. K.
77. §. L. és Ly.
78. §. M.
79. §. N. és NY.
80. §. P.
81. §. R.
82. §. S.
83. §. Sz.
84. §. T. és Ty.
85. §. N.
86. §. Z. és Dz.
87. §. ZS.
88. §. A' mássalhangzók öszvesitése.

MÁSODIK FEJEZET.
89. §. A' ragok és képzők meghatározása 's fölosztása.

ELSŐ CZIKKELY A' ragokrul mint a' nyelvtanítmány képzőjiről.
90. §. Személyragok mint birtokképzők.

Névragasztás.
91. §. Névragok mint esetképzők.
92. §. Névragok mint többes szám és lépsők képzőji.
93. §. Utóljárók.

Igeragasztás.
94. §. Háromféle igeragasztás.
95. §. Igeragok mint személyképzők.
96. §. Igeragok mint idők képzőji.
97. §. Igeragok mint módok képzőji.
98. §. Igeragok mint részesülők képzőji.
99. §. Igeragok öszvesitése.
100. §. Igeragok mint formaképzők.

MÁSODIK CZIKKELY. A' ragokrul mint önálló szók képzöjiről.
101. §. Főnévragok mint főnévképzők.
102. §. Főnévragok mint melléknévképzők.
103. §. Főnévragok mint igeképzők.
104. §. Főnévragok mint határozói képzők.
105. §. Melléknévragok mint melléknévképzők.
106. §. Melléknévragok mint főnévképzők.
107. §. Melléknévragok mint igeképzők.
108. §. Melléknévragok mint határozói képzők.
109. §. Igeragok mint igeképzők.
110. §. Igeragok mint főnévképzők.
111. §. Igeragok mint melléknévképzők.
112. §. Igeragok mint határozói képzők.
113. §. A' részecskék ragjai mint a' beszéd minden részeinek képzőji.

Függelék.
1) Az igehatározókrul.

2) Némely újabb szovakról és újabb helyesirásrul.

Forrás:
oszk.hu/18500/18562/18562.pdf