„Ez a tudomány és az orvoslás vakvágánya!”Exkluzív interjú Boros G. László professzorral a rákgyógyításról, az oltásokról és arról, mivel etetnek minket

Az egészség alapja a tiszta forrásból származó táplálék. De ha ez ilyen egyszerű, akkor miért nem látszik meg a népegészségügyi adatokon, akár Magyarországon, akár az Egyesült Államokban? Ki a felelős a beteg populáció növekedéséért? A profitérdektől fűtött gyógyszer- és élelmiszeripar? A válasz legmélyebb okának megtalálásához az atomok szintjére kell lemenni, a sejtanyagcsere világába. Professzor Dr. BOROS G. LÁSZLÓ orvos biokémikus a Szent-Györgyi Albert által vágott ösvényen halad. Kutatási területe a DEUTENOMIKA. Eredményei átütő erejűek, felhalmozott tudását rendszerbe foglalva, önálló tantárgyként ez év őszétől az amszterdami orvostanhallgatók és leendő agrárszakemberek már beépítik tudásukba. Hogy miért nem Magyarországon indul el a tantárgy? Nem csak erre a kérdésre válaszol az alábbi beszélgetésben a professzor, de arra is, miért dolgozik szívesebben természetgyógyászokkal és hogy a szintetikus mRNS vakcinákkal kapcsolatban milyen problémákkal szembesült ő és kollégái? Az 1987-ben Szegeden végzett, majd közel harminc éve külföldön, főleg a California Egyetemen dolgozó orvoskutató higgadt, de letaglózó válaszai kijózanítóak.

Kezdjük az alapoknál: a hidrogén egy protonból és egy elektronból áll. Mi a deutérium?
A hidrogén életünk legfontosabb eleme, testünk hatvan százalékát is hidrogén alkotja. A világegyetemben – ha az ősrobbanás elméletet tartjuk elsőrendűnek – ez a leggyakoribb elem, de a Teremtés szempontjából is a hidrogén az első. Az Ószövetségben a vizek felett lebegő szellem esetében is a proton mennyisége a meghatározó, az ott jelen lévő kémiai elemek, az oxigén és a hidrogén protonjainak összessége alapján. A hidrogénben lévő protonok a biológiai rendszerekben is elsőrendűek, mert az energiatermelésünk alapját ezek adják. A deutérium ennek a hidrogénnek a nehéz izotópja. Stabil, nem változik, nem bomlik le és nem sugárzó, azaz nem szolgáltat bomlással energiát. A deutérium magját egy proton és egy neutron alkotja, ez kétszer nehezebbé és kétszer nagyobbá teszi a hidrogénnél.
És bajt tud okozni?
– Igen. A súlya és magjának mérete miatt is. Minden olyan kémiai reakcióban, fehérjében, vagy DNS-, RNS- szerkezetben, valamennyi biológiai rendszerben, amelyben a hidrogén részt vesz vagy megtalálható a deutérium, az úgy viselkedik, mint egy elefánt a porcelánboltban. Mindent tönkretehet! A mitokondriumainkban a forgó nanofehérjéket, nanomotorokat is roncsolhatja. Ez annyira jelentős hatás vagy izotóp eltérés az anya iontól – ami a hidrogén –, hogy külön nevet kapott a görögből: deuteros, vagyis „a második”. Hivatalos jelölése D és nem H, a fizikusok is D-vel jelölik. Mózes ötödik könyve ezért Deuteronomium, és azért a Második Törvénykönyv, mert megismétli, összefoglalja a második, harmadik és negyedik törvénykönyvet. Valójában bizonyos kontextusban a Deuteronomiumhoz hasonlóan a deutenomika az a tudományág, ami ennek az izotópnak a viselkedését vizsgálja a legkülönfélébb biológiai környezetekben és a legkülönfélébb biológiai rendszerekben.
Magyarán akkor alakul ki egészségkárosodás, ha túl sok a deutérium a szervezetben?
– A biológiai rendszerek közül a folyamatosan osztódó prokarióták (pl. élesztőgombák, baktériumok) nem tudják a sejtmagjukat becsomagolni, ezek a soha le nem álló osztódásukhoz deutériumot vesznek fel a környezetből. Azon sejteknek azonban, amelyek be tudják csomagolni a sejtmagjukat és ezzel sejtosztódás helyett specializálódnak, egy bizonyos szint alatt kell legyen a deutérium szintjük.
(...)
Egy 2021 májusi közleményben a Science Advence-ben leírták, hogy van az emberi sejtekben is egy DNS polimeráz enzim, ezt polimeráz thétának hívják, ami RNS függő! Ez egy új ismeret. Erre reagálva írtuk az említett levelet a szerkesztőségnek. Sejtmagból származó molekulák templátja, azaz RNS-t ír át DNS-sé. Nem kell a vírusnak vagy egy RNS szerkezetnek egy saját reverz transzkriptázt hordoznia, mivel az emberi DNS polimerázok között van egy, ami biztosan RNS-t használ templátként. Abban az esetben, ha RNS-t juttatnak be oltóanyagként – főleg ha stabillá teszik – akkor megvan az esélye, hogy abból DNS íródhat át, pontosan ezen polimeráz théta rendszeren keresztül. Tehát az emberi sejteknek van egy olyan polimeráza, ami RNS-t ír át DNS-sé,
tulajdonképpen be lehet vinni ilyen formán egy oltóanyagban lévő RNS-t DNS formában, ami aztán tovább íródhat át és öröklődhet is. Olyan irányba változhat meg az emberi génszerkezet, amiről nem tudunk semmit!
Mi ezt nem hangsúlyoztuk a cikkben, mert nem ezzel a szándékkal írtuk a Science Advances-nek, de érdekes módon egy hónap után eltűnt a levelünk a felületről és nem kaptunk róla értesítést, csak arról, hogy közölték a levelünket. A hivatalos válaszukat meg is tudom osztani. Tehát, valójában a stabillá tett RNS-nek egy átalakulási módja lehet, ha polimeráz thétával találkozik, és mivel az emberi sejt a citoplazmában állítja ezeket elő, ezért a sejt citoplazmájában is előfordulnak. A sejtmag anyagok közül a DNS és az RNS polimerázok másolnak, sokszoroznak át ezekről a szakaszokról. Idáig úgy tudtuk, hogy az emberi sejtek képtelenek RNS-t DNS-sé írni, de ez nem igaz. Ez a dogma megdőlt!
– Tehát valójában emberi génmódosítás zajlik ezekkel a vakcinákkal?

Nem tudjuk, de a lehetősége fennáll, mivel azok, akik ezeket az oltóanyagokat előállították akkor még a polimeráz thétának ezt a tulajdonságát nem ismerték.
Erről 2021 májusától tudunk. Sok ismertetőt tettem ki a Facebook oldalamra, az elektronikus levelet is kiraktam. Ez a levelünk bírált orvosi szakirodalmi anyagnak számít ebben a témakörben. Nem sokkal később az anyagot levették, de nemrég újra elérhetővé vált. Az USA-ban több per folyik, tíz állam nekiment bíróságon az elnök rendeletének és a bíró hatályon kívül helyezte az elnök kötelező vakcinázási rendelkezéseit.
(...)
A fumársav hidratáz egy Szent-Györgyi-Krebs ciklus enzim, ez az anyagcsere vizet adja vissza a fumársavhoz, így lesz belőle almasav. Ez többféle módon alakulhat tovább, de többek közt ezzel a reakcióval jut vissza a deutérium csökkentett víz az anyagcserébe. Évekkel ezelőtt az amerikai National Institute of Health kutatója ismertette velem egy beteg esetét, akinél ez az enzim fehérje mutálódott és gyors lefolyású veserákban halt meg, tehát ezt az összefüggésrendszert elsőként tártam fel amerikai kollégákkal együtt az orvosi irodalomban. Szent-Györgyi Albert így, a tudta nélkül, a deutérium csökkentés atyja. Az ő mással meg nem osztott díja az orvosi biokémia egyik legjelentősebb Nobel-díja. Ennek a szellemi örökségét igyekszem ilyen formán művelni. Dr. Somlyai Gábor munkája kiemelkedő ezen a területen, de magam is sok érdekes felfedezést tehettem.

A teljes anyag helye:
erdely.ma/…tasrol-az-oltasokrol-es-arrol-mivel-etetnek-minket