Dr. Balogh Sándor: Összefoglaló az aposztáziáról

Valaki elég szűken értelmezve a pápa Istentől kapott feladatát, azzal érvelt, hogy az utolsó ex catedra dogma kihirdetés a múlt század negyvenes éveiben (XII. Pius P. MUNIFICENTISSIMUS DEUS -1950. nov. 1. - megj. B. D. A.) volt, mikor a pápa Szűz Mária testben és lélekben való mennybevitelét dogmaként hirdette ki. Ilyen "ex catedra" kihirdetés azóta nem volt, tehát Ferencet nem lehet eretnekséggel vádolni.
Jelen eseten ennél azonban sokkal többről van szó. Ezért szeretném összefoglalni Ferenc pápaságával kapcsolatos álláspontomat. Akik olvasták cikkeimet a honlapon, azoknak nem új, amit írok, de sokaknak segíthet.

Érdekesebb cikkeim azoknak, akik részleteket akarnak látni:
Igazi pápa-e Ferenc, vagy ő a hamis próféta?
Nem vagyok szedevakantista
Jó pápa, rossz pápa, nem pápa ...
Levél egy olvasónak
Amit az utolsó időkről tudni kell és tudni lehet - I. Az aposztázia
A világi hívek szerepe és feladata a mai zavaros időkben - Nyílt levél a hierarchiához

Két lényeges pontot kell tisztázni. Ferenc pápaságát, és Ferenc tanítását, és konklúzióként, a kettő összhangját Luk 18:8, és Szent Pál 2Tessz fényében.
Ami Ferenc tanítását illeti, ő nem tanít új dogmát. csak a régi dogmákat átértelmezi, nem a hagyományos értelemben tanítja. Adhatok pár tucat példát, de legyen elég a négy bíboros dubiájára hivatkozni, akik kérik, hogy Ferenc tisztázza, mit ért a szavak mögött. Őt nem eretnekséggel vádolják, hanem, ha nem is mondják ki, aposztáziával, a régi szavak használatával, de új értelemmel. a régi hit megtagadásával. Mind a Katekizmus (2089), mind a kánonjog (751) megkülönbözteti az eretnekséget és az aposztáziát.
Schneider püspökkel közöl egy interjút a honlap: (SSPX; nők és lábmosás; Oroszország felajánlása; hitetlen papok és püspökök és még sok egyéb) , ahol a püspök válasza sok mindent tisztáz:
"Rorate Caeli: A pápa a tradíció mértéke, vagy ő van megméretve a tradíció által? Imádkozhat-e egy hívő katolikus egy eljövendő tradicionalista pápáért?
Őexc. Schneider: Biztos, hogy nem a pápa a tradíció mértéke, hanem pont fordítva van. Mindig szem előtt kell tartanunk az Első Vatikáni Zsinat következő tanítását: Péter utódainak hivatala nem abban áll, hogy új tantételeket találjanak ki, hanem hogy őrizzék és hűségesen kifejtsék a hit letéteményét, amely az apostoloktól ránk maradt (cf. Constitutio dogmatica Pastor aeternus, cap. 4).
Egyik legfontosabb feladata a pápának az, hogy azon igyekezzen, hogy "az egész nyáj a tévedések mérgétől távol maradjon". (Első Vatikáni Zsinat, ibd.). A következő kifejezés, amelyet az Egyházban az első évszázadoktól kezdve használtak, az egyik legfrappánsabb megfogalmazása a pápai hivatalnak, és valamiképpen minden pápa második természete kell, hogy legyen: " Hűségesen ragaszkodni a keresztény hit kezdeteitől kapott tradícióhoz" (Első Vatikáni Zsinat, ibd.).

Schneider püspök alábbi felsorolása, sajnos, nem teljes, ő sem veszi figyelembe Pál megjegyzését a 2Tessz. ban.
Ezt mondja "Az Egyház jelenlegi válsága abban az egyre jobban terjedő jelenségben áll, hogy olyanok, akik nem teljesen hiszik és vallják a katolikus hit sérthetetlenségét, stratégiai pozíciókat foglalnak el az Egyház életében, úgy, mint teológiai professzorok, szemináriumi tanárok, egyházi elöljárók, egyházmegyés papok, sőt, püspökök és bíborosok. És ezek az emberek a maguk hibás hitével a pápa alá rendelteknek vallják magukat."
A bíborosoknál megáll, nem meri Ferencet hozzáadni a listához. Majd így folytatja:
"A zavar és az abszurditás nagyságát jelzi, amikor fél-eretnek klerikusok vádolják a pápának való engedetlenséggel azokat, akik a katolikus hit sérthetetlenségét és tisztaságát védik - mint az ő véleményük szerint valamiféle skizmatikusokat. Az egyszerű katolikus hívő számára a zavar jelenlegi állapota az Egyház elpusztíthatatlanságába vetett hitüket érintő igazi, nagy kihívás. Szilárdan ragaszkodniuk kell a hitük sérthetetlenségéhez a változtathatatlan katolikus igazságoknak megfelelően, amelyet az előttünk járó atyáktól örököltünk, és amelyeket megtaláljuk a hagyományos katolikus katekizmusokban, valamint az egyházatyák és egyházdoktorok műveiben."
Jézus többször figyelmeztet, és Pál kimondottan írja, hogy a nagy aposztázia lesz az utolsó idők egyik jele. A Katekizmus 675 szerint is "675 Krisztus eljövetele előtt az Egyháznak át kell mennie egy utolsó próbatételen, mely sokak hitét meg fogja ingatni. [639] Az üldözés, mely kíséri az Egyház földi zarándokútját, [640] fölfedi a "gonoszság misztériumát" egy vallási megtévesztés formájában, mely az embereknek problémáik látszólagos megoldását kínálja föl cserében azért, hogy elpártolnak az igazságtól."
Ferenc sok problémát megold, a környezetszennyeződéstől a világkormányig és a szegények gondozásáig, csak kövessük az ő tanítását, újraházasodottak áldozással kövessenek el szentségtörést, hogy csak a legfontosabbat említsem,
(Hadd említsem meg zárójelben, hogy van egy másik egyházjogi problémám is, ami idetartozik. A kánonjog 1041(2) paragrafusa szerint az aposztatáknál akadály áll fenn, ami a rendek felvételét illeti, Ez hogy hat ki Ferenc pápaságára, visszamenőleg papi és püspöki szentelését tekintve?)
Van egy modernista diakónus barátom, akit egyszer megkérdeztem, miért nem prédikál a mennyországról. Válasza először meglepett, de végül rájöttem, hogy a nagy aposztázia idején ez nem is egy meglepő válasz. Ő prédikál a mennyországról, de nem az enyémről, hanem az övéről. Én azt hiszem, hogy a mennyország ott fenn van, ő azt hiszi, hogy az itt lenn van. És Ferenc tanítását hozta fel igazolásul.
Ő úgy látja, hogy akik a környezetet szennyezik, azok olyanok, mint aki belecsinál a saját ágyába, illetve mennyországába. Ezért fontos nekik a környezetvédelem.
Tehát Ferenc nem rossz pápa, jól csinálja a maga szempontjából, és akik még mindig nem ismerik fel az igazi Ferencet, és azt hogy ő nem igazi pápa, azokkal van a baj!
Ezt írtam egyik cikkemben: (Újra Ferenc?)
Schneider püspök hangsúlyozza a hit fontosságát:
"Rorate Caeli: Visszatérve a szinódusra, a tradícióra összpontosítva nem gondolja-e Excellenciád, hogy a II. Vatikáni Zsinat utáni változások a római liturgiában hozzájárultak az Egyház jelenlegi válságához, a házasság, a család és a szociális erkölcs általános válságához?
Őexc. Schneider: Én ezt nem így állítanám. Valójában az Egyházban jelenleg zajló válságnak, a házasság, a család és az erkölcs általános válságának a forrása nem a liturgia, hanem a hitbeli hiányosság, a tanbeli relativizmus, amelyből fakad aztán az erkölcsi és liturgikus relativizmus. Ha hibás a hitem, az erkölcsöm is hibás lesz, és az istenimádásom is hibás, közömbös lesz. (én kiemelésem) Először a hit és az erkölcs tanbeli szilárdságát és világosságát kell visszaállítani minden szinten, és abból kiindulva kell a liturgiát tökéletesíteni. A hit sérthetetlensége és szépsége megköveteli az erkölcsi élet szépségét és sérthetetlenségét, és mindez eredményezni fogja a nyilvános istenimádás sérthetetlenségét és szépségét...
Az olyan kifejezések, mint a "tanbeli fejlődés" és "pasztorális könyörületesség" valójában csak ürügyek arra, hogy megváltoztassák Krisztus tanítását az apostoloktól az egész Egyház számára áthagyományozott sérthetetlensége és örökérvényűsége ellenére, amint azt hűségesen megőrizték az egyházatyák, az ökumenikus zsinatok és a pápák dogmatikus tanításai.
Végső soron ezek az egyházi személyek egy másik egyházat akarnak, és még inkább egy másik vallást: Egy naturalista vallást, amely alkalmazkodik az idők szelleméhez. Ezek az egyházi személyek valójában bárányoknak álcázott farkasok, gyakran flörtölve a világgal. Nem bátor pásztorok - inkább gyáva nyulak."

Szerintem Ferenc is "ezek az egyházi személyek" közé tartozik, különben már rég menesztette volna őket.
Az aposztáziát nem könnyű felfedezni, mert a szavak maradnak, csak az értelem változik, és nem könnyű elfogadni azt sem, hogy az utolsó időket éljük, elvégre nincs tapasztalatunk, még soha nem voltak utolsó idők. Azonban, ha más jeleket is figyelembe veszünk, mint. a természeti jelenségek pl. a példátlan sűrű és példátlan károkat okozó hurrikánok és a mexikói földrengés, az ember elgondolkozhat. A sok katasztrófa is az utolsó időket jelentheti.
Franklin Graham on Hurricanes, Fires, Earthquakes: World Needs to Prepare for Jesus Christ's Return
Miért ne lehetne az Egyházban az aposztázia, amit Ferenc vezet, az utolsó idők jele?
Hogy miért üti bele egy ex-szeminarista laikus az orrát a "nagyok" dolgába? Schneider püspök arra is megfelel:
"Őex. Schneider: Napjaink előtt több generáción keresztül az egyházi életben egy erőteljes "pápa-centrikusság" vagy úgy is mondhatjuk, hogy "papolatria" uralkodott, amely, kétségtelenül túlzott, összehasonlítva a pápa személyéről alkotott mérsékelt és természetfeletti elképzelést és tiszteletét az elmúlt idők miatt. Ez, a pápa személye iránti eltúlzott hozzáállás eredményezi a gyakorlatban a pápai tévedhetetlenségnek az eltúlzott és teológiailag rossz értelmezését.
Ha a pápa az egész Egyháznak akar mondani olyasvalamit, ami közvetlenül ártalmas egy megváltoztathatatlan isteni igazságra vagy parancsra nézve, minden katolikusnak jogában áll megfelelő formában kijavítani a szent hivatal és a pápa személye iránti tisztelet és szeretet jegyében. Az Egyház nem a pápa magánvállalkozása. A pápa nem mondhatja, hogy "az Egyház én vagyok", mint ahogyan XIV. Lajos francia király, aki azt mondta: “Az állam én vagyok.” A pápa nem Krisztus utóda, hanem csak intézője.
A hit tisztasága iránti aggodalmak végső soron az Egyház minden tagjának az ügye, amely Egyház egyetlen élő test. A régi időkben, mielőtt valakit kineveztek volna egy papi vagy püspöki hivatalra, megkérdezték a híveket: garantálják-e, hogy a jelölt hite és az erkölcse helyes. A régi Pontificale Romanum azt mondja: "A hajó kapitányának és az utasainak egyformán van okuk magukat biztonságban vagy veszélyben érezni egy út során, ezért a közös érdekek miatt egy nézeten kell lenniük."

A Második Vatikáni Zsinat volt az, amely nagyon bátorította a laikus híveket az Egyház hiteles javaihoz hozzájárulni, erősödve a hitben.
Azt gondolom, hogy olyan időben, amikor a Magisterium hivatalában tisztséget viselők nagy része hanyag módon látja el szent hivatalát, a Szentlélek ma a laikus híveket hívja, hogy belépjenek a szakadékba és bátran védjék hiteles “sentire cum ecclesia” -val a katolikus hitet." [eredeti kiemelés]
Vagy, mint azt írtam volt egy tavalyi cikkemben, "Hibái mellett a II. Vatikáni Zsinat a Szentlélek sugallatára egy nagyon időszerű pozitív tant is bevezetett, a klérustól megélhetés szempontjából független világiak jogát és felelősségét, hogy a klérus helytelen lépéseit kritizálják és helyesbítsék, illetve az igazságot kimondják. A Szentlélek világiakat is használhat, ha a klérus eltunyul vagy nézetei eltorzulnak! Szent Pál szerint nem kell sem teológiai fokozat, sem egyházi engedély: „.Amikor egybegyűltök, akinek csak van dicsőítő éneke, tanítása vagy kinyilatkoztatása, nyelvadománya vagy magyarázata, az mind épülésetekre szolgáljon.” (1Kor 14:26) Persze ezt óvatosan kell érteni, de nem szabad figyelmen kívül hagyni!
Ami Ferenc pápaságát illeti, az is több, mint kérdéses. Benedek lemondatása csak egy a sok érv közül. Egyik cikkemben felsoroltam a főbb érveket:
1. Több, mint két évvel lemondása után, még mindig jó egészségi állapotban van.
2. Az EU fenyegetések, hogy letartóztatják, lemondása után megszűntek. Az egyházjog (Par. 188) szerint a félelem okozta lemondás érvénytelen.
3. Latin nyelvű lemondása levelében, elképzelhető, hogy szándékosan, súlyos helyesírási hibákat csúsztatott be, hogy ezzel is jelezze, hogy a lemondása érvénytelen, ugyanis a törvény szerint helyesen kell kifejezni (rite manifestetur) a lemondást.
Ezek szerint nagyon valószínűsíthető, hogy Benedek lemondása érvénytelen volt, de senkinek nem volt bizonyítéka, ami a tényeket illeti, csak erős gyanú, ami nem elég a véleményt határozott ténynek tekinteni, legfeljebb erős gyanúnak, ami csak az belső fórumon, lelkiismeretben kötelezi az embert.
Azonban a múlt héten Godfried Danneels Biboros életrajzában elmondja, hogy még II. János Pál pápasága alatt alapítottak, az ő szavai szerint egy „maffiát,” aminek hivatalos neve Szent Galleni csoport.[2] Céljuk a következő pápaválasztás befolyásolása volt.
„Voltak püspökök, néhány bíboros, túl sok ahhoz, hogy most itt megnevezzem,” –mondta a bíboros a könyv bemutatóján.
Ez már egy beismerés, van valami fogódzó, amit egy újságíró, különösen aki ért az egyházjoghoz is, meg tud fogni. Marco Tosatti, olasz újságíró, jogilag elemezte a helyzetet és szerinte a választás jogilag érvénytelen volt.[3]
II. János Pál pápa új pápaválasztási törvényt hozott, amelyben előírja, hogy egy választó bíboros tartózkodjon minden paktumtól, egyezségtől, ígérettől, vagy bármilyen lekötelezettségtől, ami kötelezné, hogy egy vagy több személynek adja vagy megtagadja szavazatát. Ha ez megtörténik, én előírom, hogy az ilyen elkötelezettség érvénytelen és hamis, és ezennel AUTOMATIKUS KIKÖZÖSÍTÉSSEL SÚJTOM mindazt a választó bíborost aki megsérti ezt a tilalmat. Ez persze nem vonatkozik arra az időszakra, amikor a pápaság üres. Akkor a bíborosok szabadon beszélhetnek és nézetet cserélhetnek a választásról.”[4]
Tehát ha Jorge Mario Bergoglio bíboros részt vett ezeken a maffia megbeszéléseken, vagy köze van hozzájuk, akkor ő is automatikus kiközösítette magát, nem kellett pápai határozattal kiközösíteni. Ebben az esetben pedig mint kiközösített személy, nem viselhet egyházi hivatalt, nem lehet pápa. A többi bíboros kiközösítése lényegtelen.

Ezen kívül, tudni kell, hogy súlyos esetekben, a Katekizmus 1413 paragrafusa szerint, csak a pápa, azaz Benedek adhatna feloldást." (Igazi pápa-e Ferenc, vagy ő a hamis próféta?)
Végül hadd lássuk, hogy jön össze a két vonal! Mint azt írtam volt,
"A Gondviselés úgy intézte, hogy legyen egy pápa, de ne ő, az igazi pápa vezesse az Egyházat a Jézus által is megjövendölt hitetlenségbe, hanem egy ál-pápa, a Hamis Próféta.
(Mint fentebb láttuk) Szent Pál figyelmezteti a tesszalonikai közösséget, hogy ne várják még a Második Eljövetelt. Jézus eljövetele előtt jön az Antikrisztus, de még előtte lesz a Nagy Aposztázia, a hitszakadás. Szent János a Jel. 20, 10-ben pedig a Hamis Prófétáról ír, akit a világ végén a Sátánnal és a Vadállattal, az Antikrisztussal az örök tűzbe fognak taszítani.
A jelek szerint eljött az idő, és ha Ferenc lehet a Hamis Próféta, az Antikrisztus sincs messze! "

A kérdés nem olyan egyszerű, mint az látszik. Nem egy egyszerű eretnekségről van szó, hanem egy világméretű aposztáziáról, az esetleges világ végéről és az egyéb természetes jelekről, az Antikrisztusról és a Hamis Prófétáról.

Forrás:
eucharisztikuskongresszus.hu/BS_hit_273.html