A hagyományos liturgia, aminek a formája a tridenti zsinaton lett ilyen, persze az " ad orientem" mindig, 2000 év óta az egyház sajátos módja a II. vatikáni zsinatig. A tridenti zsinat előtt is sok probléma volt a liturgiával, nem olyan jellegű, minta novus ordo után, de voltak. Ezt a tridenti zs. megoldotta egységesítette a liturgiát. Örülök neki, hogy a hagyományos forma újra érvényben van, de néha úgy tűnik hogy szentmise mint áldozat elveszik a körítésben. A biborosi magna cappa, bizonyos papi öltözék kiegészítők el vannak túlozva. Ez viszont nem tetszik, egyenesen visszataszító. Ügyelni kell, hogy a liturgia, ne színjáték, hanem áldozat, imádság legyen. Nem egészen igaz, hogy óriási ellenállás lett volna az új ordóval kapcsolatban. Gyermekkorom, papjai még ebben éltek, én már nem, de szinte kivétel nélkül, örültek neki, és nem voltak progresszív gondolkodásúak, sem modernisták, nagyon is hagyományokhoz ragaszkodók.