Bergoglio beszédeiben a leggyakrabban előforduló szavak egyike a „meticciato” szó, ami a fajok összekeveredését, hibridizációt, más nyelveken korcsot, keveréket, fattyút jelent. Bergoglio azonban ennek a fogalomnak tágabb jelentést ad, olyat, aminek már nem csak faji és etnikai, de politikai, kulturális, sőt még teológiai értelme is van. Ezt tette december 12-én (Guadalupe Miasszonyunk …több
Bergoglio beszédeiben a leggyakrabban előforduló szavak egyike a „meticciato” szó, ami a fajok összekeveredését, hibridizációt, más nyelveken korcsot, keveréket, fattyút jelent. Bergoglio azonban ennek a fogalomnak tágabb jelentést ad, olyat, aminek már nem csak faji és etnikai, de politikai, kulturális, sőt még teológiai értelme is van. Ezt tette december 12-én (Guadalupe Miasszonyunk ünnepén) a Szent Péter bazilikában is prédikációjának azon kijelentésével, miszerint Miasszonyunk „érettünk keverék akart lenni, elkeveredett, és nem csak a látnokkal, Juan Dieguito-val, hanem a néppel. Keverékké vált, hogy mindenki anyjává lehessen, elkeveredett az emberiséggel. Miért? Azért, mert ő Istent keverékké tette. Ez a nagy titok: Mária, az anya, összekeveri Istent, valóságos Istent és valóságos embert a fiában.” (L’Osservatore Romano, 2019. december 13.)
Hogy Bergoglio tudatában van-e ennek vagy sem, az Isten megtestesülése misztériumának ezen hibrid látásmódja Eutyches (378-454) eretnekségéből származik. Eutyches a konstantinápolyi Jób-kolostor főnöke (archimandritája) volt, a monofizitizmus nevű krisztustani eretnekség szerzője. Eutyches szerint Krisztusban nem két (isteni és emberi), hanem csak egy természet van. Ezt vallotta: „A mi Urunk az egyesülés előtt ugyan két természetből volt, ezután [megtestesülése után] azonban csak egy természete lett.” Vagyis azt tanította, hogy a megtestesüléskor Krisztus istensége és embersége összeolvadt (elkeveredett egymással), hogy egy tertium quid, egy hibrid keverékké váljon, aki se nem Isten, se nem ember. Tehát azt állította, hogy Isten megtestesült Fiának egyetlen, hibrid természete volt.
