„
Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"
Aszonyga, hogy: "Blanár Mihály (ő az irója a Szent Pió Atya a titokzatos karizmatikus című könyvnek, amelyet a Testvéri Szolgálat Alapítvány adott ki 2002-ben), azt mondta, hogy ő nem tud erről a próféciáról semmit, és
nincs semmiféle hiteles olasz forrás, ami ezt a próféciát megerősítené."
Ehhez képest egy komolyabb, több szempontból módszeres igényességel megalapozott vélemény:
"Blanár kijelentése bár nem erősíti a jövendölés hitelét, de igazából nem is rombolja, csupán ő nem tud erre vonatkozó hiteles forrást. Ha mégis előfordulna, hogy a jóslatnak semmi köze nincs az olasz misztikus szerzeteshez, az is izgalmas kérdés, ki volt az a személy és mikor, aki megfogalmazta a próféciát és beemelte a köztudatba.
Pio atya (személyének tulajdonított) jóslat nem nevezi meg pontosabban a „nagy hatalmú őrangyalt”. Az általam ismert online és hagyományos irodalmi források – egy-két kivétellel – nem bonyolódnak a rejtélyes égi személy kilétének megfejtésébe. Mint láttuk, van, aki Gábriel arkangyallal azonosítja, de kérdés, hogy összefüggésbe hozhatjuk-e, és kell-e egyáltalán összefüggésbe hozni Szűz Máriával, akinek évszázados hitünk szerint tulajdonát képezi ez az ország.
Ha Mária országa vagyunk, akkor, ha nem is várhatjuk el oltalmát, de más népekhez hasonlóan valamivel erősebben reménykedhetünk benne. És ha ő a legfőbb oltalmazója ezeréves hazánknak, bizonyos értelemben „őrangyalunknak” is gondolhatjuk. Bár Mária nem része az angyalok seregének, hiszen ők a katolikus teológia szerint (a görög angelosz, 'küldött' szóból) a teremtett, üdvözült, tiszta szellemi létezők, nem nélküli mennyei lények. Személyük, értelmük és szabad akaratuk van, de testük nincsen. Mária pedig földi, teremtett emberi lény, aki az egyház tanítása szerint mentes volt minden bűntől, és halálakor testben és lélekben felvétetett a mennybe. 38 Mégis van köze az angyalokhoz, hiszen a Szűzanya egyik címe az Angyalok királynője, ferences eredetű ünnepe augusztus 2.
Ha arról nem is szerezhetünk bizonyosságot, hogy ki is a nagy hatalmú őrangyal, és arról sem, vajon átvitt értelemben Szűz Máriával összefüggésbe hozható-e, annyit mindenképpen elmondhatunk, hogy a jövendölés ugyanazt a mondanivalót sugallja, mint a tovább tárgyalandó misztikusok által ismertté vált magánkinyilatkoztatások: Magyarországnak, a magyar népnek különleges, szenvedéssel és megpróbáltatásokkal teli sors adatott; ez egyszer az egész emberiség javára fog válni, és ez egy nagy hatalmú égi személy oltalma, pártfogása és segítsége révén valósul majd meg.
E gondolat rokon a Regnum Marianum eszméjével, keresztény egyházi társadalmi beágyazottsága legalább annyira mély, mint magának Pio atya jövendölésének. A rendszerváltás, vagyis a hosszú évtizedek után újra szabaddá vált vallásgyakorlás kezdete óta különösen erősödik és dinamikusan terjed ez a kiválasztottságtudat, a Máriához való erős kötődés, a történelemben elfoglalt – nem öncélú, hanem a másokért vállalt – szenvedő szerep és annak hosszú távon megvalósuló egyetemes, spirituális hatása. Mindez akkor is igaz, ha sokan félreértik a kiválasztottság gondolatát, és valamiféle nacionalista felsőbbrendűséget látnak bele. Ennek alátámasztására hiba felhasználni a Szent Piónak tulajdonított jóslatot.
Mégsem baj, ha a prófécia energiát és reményt táplál a viharos évszázadok és különösen az elmúlt XX. század szomorú eseményeiben megtépázott nemzeti öntudatba, hitet adhat, akár az önbeteljesítő jóslat elvén keresztül is. Ennek jelei érzékelhetők, és úgy látszik, még a nemzet és vallás iránt kevésbé elkötelezett szellemi körökben is akad olyan valaki, aki tisztelettel kezeli a látnoki szavakat. Bármennyire is rejtély a jövendölés eredete, látni fogjuk, hogy az alább tárgyalandó további látnokok közléseivel vagy cselekedeteivel (melyek eredete sokkal világosabban dokumentált) nagy jól összecseng."
(...)
Galgóczy Erzsébet (1905–1962)
Kovacsics Mária Natália (1901–1992)
Stefano Gobbi (1930–2011)
(...)
A misztikusok ebben a sorrendben való bemutatása nem véletlen. A Pio atyának tulajdonított üzenet ugyan egy erőteljes küldetést, szerepet fogalmaz meg a magyarság vonatkozásában, de a Máriával való kapcsolata még nem nyilvánvaló. Ehhez képest Galgóczy Erzsébet konkrét eszköz a Szűzanya kezében, hogy Magyarországról gondoskodjon, ám a Regnum Marianum-eszme itt nincs kimondva, bár a cselekedetekben erősen megnyilvánul. A Natália nővérnek adott kijelentések már egészen egyértelműen köthetők ehhez a szellemiséghez. Stefano Gobbi által pedig már néven is van nevezve:
„Ezért nevezik országát már évszázadok óta Regnum Marianumnak, az én országomnak.”
Scheffer Miklós: A XX. századi keresztény misztika…
