Bazsó-Dombi Attila
1343

Véghelyi Péter: Értekezés a magyar nyelvről, annak keresztény szellemiségéről, bölcseletéről, és természetismeretéről

A könyv 2018-ban jelent meg Dr. Végvári József tanár úr ajánlójával. Az addigi 5 évnyi kutatásainkat tartalmazza 3 kötetben, közel 1100 oldalon.
A nyelvmegorzes.hu honlapon közre adott írások többsége e könyvben megfogalmazottakat javítva, bővítve tárja a kedves Olvasó elé. Mindazonáltal a könyv lényegesen részletesebb és gazdagabb tájékoztatást ad nyelvünk óceánjának végtelenjéről. Ajánljuk mindenkinek, aki szeretne a nyelvünkben megbúvó összefüggésrendszerből akár csak egy cseppnyit is megpillantani. E munka nem lehet teljes, hiszen sem papír nem lenne elég hozzá, de emberi ésszel sem befogható e rendszer hatalmas volta.

I. kötet: Gyöknyelvészeti áttekintő

A kötet bevezeti a kedves Olvasót a magyar nyelv eddig talán nem ismert világába, előtanulmányt biztosít a 2. és 3. kötetben tárgyaltak megismeréséhez. A 2. fejezet nyelvtörténeti és történelmi bevezető, ám mivel hasztalansága miatt nem cél a finnugrizmus cáfolata, ezért csak annyi áll e fejezetben amennyi a kialakult nyelvészeti helyzet megértéséhez szükséges. A 3-4. fejezet bölcseleti (filozófiai) alapozást ad a nyelvi hangok jelentéseinek megértéséhez. Az 5. fejezet tárgyaltaknak részletesen a hangok jelentései. A 6. fejezetben összehasonlíttatik a legújabb kognitív nyelvészei irányzat a Czuczor-Fogarasi szótár meglátásaival, s elgondolkodtató annak felismerése, hogy e korszakalkotónak gondolt nyelvészeti irányzat, voltaképp a XIX. századi magyar akadémiai nyelvművelők eredményeit csak megközelíteni képesek, de elérni azt nem. A 7. fejezet tárgyalja a gyököket, mely gyökök adják ragozó nyelvünk rugalmasságának és nyelvi kifejező erejének alapját vagyis gyökerét.

II. kötet: Nyelvünk bölcseleti és természettani ismeretei

A második kötet 9. fejezete vezet be a magyar gondolkodás alapjaiba. A 10. fejezet bemutatja, hogy a magyar nyelv képes gondolkodása révén a leginkább képes a tudomány fogalomkészletének megalkotására, ezáltal pedig a tudás hordozására. A 11. fejezet a teremtés titkaiba enged bepillantást az időn és a téren keresztül. Megmutatkozik az a képtelenség, ahogyan ma a nyugati ember az időhöz viszonyul, s az idő szeletén keresztül kiviláglik a mai kifordult gondolkodás forrása, hogy miért a halálnak van divatja, miért nem az életnek. S a 12. fejezetben megmutattatik, hogy az idő helyes értelmezése hogyan adja meg a lét helyes értelmezéséhez vezető utat.

III. kötet: Nyelvünk istentani és erkölcsi ismeretei

A harmadik kötet 15. fejezete bepillantást ad a magyar nyelv Isten szavába, majd átvezeti az olvasót a Teremtés könyvének kifejezésein, megláttatva annak magyar nyelvi mélységeit. Az ember teremtésével kapcsolatban felvilágosítást ad a nyelvünkben megbúvó embertani (antropológiai) ismeretekről, pl.: test-lélek kapcsolatáról, összevetve azt a görög gondolkodók elképzeléseivel. A 16. fejezet élet és halál ellentétről tárgyal, rávilágítva nyelvünk kettős (dualista) rendszerére, mely dualista rendszer eltér a nyugat dualizmusnak nevezett gondolatvilágtól, minthogy a magyar nyelv szerint az Isten és a Sátán alá-fölé rendeltségi viszonyban áll egymással, nem mellérendeltségben. Végül a 17. fejezet bepillantást enged nyelvünk erkölcsi rendszerébe, vezérfonalként használva a 7 főbűnt, valamint a krisztusi 8 boldogságot.

Dr. Végvári József ajánlója
„Nyelvünk valójában az Istenről való beszéd, azaz idegen szóval teológia.” Ezt írja könyve végén a katolikus szerző, és az egész mű csakugyan erről szól. Kiinduló pontja a Czuczor-Fogarasi féle szótár, de nem éri be egyszerű idézgetéssel, hanem átveszi munkamódszerét és szóhasználatát, mindkettőt alkotó módon alkalmazza, helyenként javítja, sőt továbbfejleszti. Azt többen sejtették, hogy e szótár kettős talapzata – a hangok „jelentéshajlamai” és a gyökrendszer – nagy hordképességű, de hogy ténylegesen mekkora, arról csak most, Véghelyi Péter könyvéből kaphatunk mindennél átfogóbb képet. Eszerint nyelvünk teljes bölcseleti rendszert rejt magában (azaz lét- és ismeretelméletet meg erkölcstant), mely a hangok jelentése és a gyökrendszer révén közvetlenül megtapasztalható és fölfejthető, míg a vele összehasonlított görög bölcselők – szervetlenné vált nyelvük korlátai miatt – ezt már csak közvetve, a fogalmi gondolkodás közvetítésével tehetik meg. Ez magyarázza, hogy az utóbbi miért értékelődik túl a görög mintákra épülő nyugati szellemiségben, és a nyugati mintákat követő hazai oktatásban. A szerző hasonló következtetésekre jut akkor is, amikor a ma legkorszerűbbnek tartott kognitív nyelvészetet veti össze Czuczorék elveivel. Ugyanígy, amikor a fizikai világkép taglalásába fog: Sajó István és Kisfaludy György gondolatait fölhasználva, nyelvünkből teljesen új világképet (melyben az idő elsődleges a térhez képest), és önálló, eredeti teremtés-elméletet bont ki, beleértve az Atya, Fiú és Szentlélek alakját és mozgásait a teremtés folyamatában. Az ily módon feltáruló alakzatok és mozgások meglepő párhuzamait fedezi föl református templomaink kazettás mennyezetein. Mindeközben tudatosan törekszik a tudományt és vallást elválasztó sorompó lebontására, mint ahogy a fizika, bölcselet és teológia szakszókincsének magyarítására, illetve teljesen új szavak alkotására, meglévő gyökökből (pl. apag, fúrgás, erőny, súlyító, stb.) Számtalan ábra és táblázat segítségével szemlélteti, hogyan válik nyelvünk képessé az isteni igazság közvetlen leképezésére; csak benne van meg az összefüggés az isteni teljességet jelentő IG gyök (igen, igaz, egész, iga) és az Ige között, mely összefüggés a görögből vagy héberből nem hámozható ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyelvünk helyettesítheti Jézus tanításait, hanem hogy igen hatékony eszköz annak befogadásához. Szerzőnk a magyar nyelvet az isteni ősnyelv leginkább letisztult mai képviselőjének tartja, és élesen bírálja a finnugrizmus mellett a nyugati iskolákat (főleg a pozitivizmust), amiért hatástalanítani igyekeznek az ősnyelvbe táplált összefüggéseket, melyek segítenének nekünk eligazodni a világ dolgaiban. Mivel nyelvünk megőrizte a hangok szintjére lehatoló értelmező képességet, képes felismerni az értelem és érzelem között ható közös isteni erőt, az ER gyököt mint közös gyökeret, mely a nyugati tiszta ész számára rejtve marad. Ebből következően nemcsak ismeretelméletet nyújt Véghelyi Péter, hanem kidolgozza ugyanerre a gyökre épülő erkölcstanát is, melyben értékes elemzések követik egymást a nyugati ember erkölcsiségéről, a férfi-nő viszonyról és a családról. Minthogy jelentős erők fogtak össze a nyelvünkben képviselt tökéletes állapot – mint elérendő cél – lerombolására, adódik a szerző következtetése: ha nem fogadjuk el, hogy mai magyarságképünk beteg, és nem Czuczorék délibábosak, nem fogunk sem magunkra, sem Istenre rátalálni. – A mű széleskörű műveltséganyagból merít: a fraktáloktól a holográfiáig és a relativitáselméletig, a hittudománytól a népzenén át a kazettás mennyezetekig.
Debrecen, 2018. március 08.
Dr Végvári József

Forrás:
Értekezés a magyar nyelvről