FLORENSZKIJ-PARAFRÁZIS A MAI IDŐKRE
(Pavel Florenszkij 1882-1937)
„A globális forradalom kitörése nem politikai fejlemény, hanem (...) a polgári civilizáció vékony kérgének lehámlása, a nyugati modernitás válságának törvényszerű végpontja, a despiritualizálódás (...) nyomában járó nihilizmus győzelme. Mindazt, ami zajlik körülöttünk, természetesen gyötrelmes látnunk. Mégis hiszem, ha kimeríti erejét, a nihilizmus meg fogja mutatni nyomorúságát, mindenkinek elege lesz belőle és meggyűlöli, és ha ez az egész utálatosság egyszer véget ér, a szívek és az elmék, bágyadtan és félénken bár, de kiéhezetten vissza fognak térni a keresztény eszméhez, Isten Országa, a Szent Föld eszméjéhez (...) Bizonyos vagyok azonban benne, hogy a legrosszabb nem mögöttünk, hanem előttünk van még, a krízis még hátra van. Hiszem azonban, hogy ez a krízis meg fogja tisztítani az emberi élet atmoszféráját, sőt az egész világ atmoszféráját, amelynek romlása csaknem a XVII. század óta egyfolytában tart.”
Forrás: …More

Ikon - Keresem az arcod
Az Ikon zenekar első dala
nyirgorkat.hu/?q=video&id=575
Egy elfelejtett arc,
Sok megvívatlan harc.
Összetört világ,
Melyből egy hang kiált.
Nélküled szenvedtem, Vad hullámok közt sebzetten. Aztán megismertelek, Széllel szálltál a föld felett. Követve léptedet, Bekötött szemmel képzelgek. Villámos éjszakán, Vagy álmodtam talán. Keresem az arcod, hogy megláthassam. Keresem a vízben, tűzben, a fagyban. Segíts fel ha félek, Ne hagyj el míg élek! Mutasd meg, hogy érezzem, Hogy mindig itt vagy mellettem! Takarj be ha fázom! Két vihar közt szétázom! Ha mégis voltam mostoha, Azt mondtad nem hagysz el soha. Hiányodból jéghideg űr Csendben vár itt legbelül. Nap mint nap eljöttél hozzám, Anyámként ápolgattál. Azóta felnőttem és fáj, Hogy nem emlékszem rád! Keresem az arcod, hogy megláthassam. Keresem a vízben, tűzben, a fagyban. Segíts fel ha félek, Ne hagyj el míg élek! Mutasd meg, hogy érezzem, Hogy mindig itt vagy mellettem! Takarj be ha fázom! Két viha…More