A hitetlen Ferenc pápa október 11-én a II. vatikáni katasztrófa 60. évfordulóját ünnepelve prédikált a Szent Péter templomban. XXIII. János, a zsinat egyik felelősének teste egy üvegszarkofágban volt kiállítva az eseményen.
Szentbeszédében Ferenc a "múlt iránti nosztalgiát" bírálta, miközben saját 1960-as éveire emlékezett vissza.
Panaszkodott a "progresszivizmusra", amely felsorakozik a világ mögé, [amely kizárólag Ferenc saját álláspontját jelenti] és a "tradicionalizmusra", amely egy "régi világ" után vágyakozik. Mintha az evangélium és a katolikus hit már túl "régi" lenne. Mindkettőt a "szeretet" és a "hitetlenség" hiányával és "pelagianizmus önzőségével" vádolta.
Aztán pedig szójátékokkal próbált menekülni: "A zsinat újra felfedezte a hagyomány eleven folyamát, anélkül, hogy megrekedt volna a hagyományokban". A "hagyomány" és a "hagyományok" értelmének csavarása szokásos trükk annak támadására.
Végül a saját személyét kritizálta: "Hányan vagyunk, akik nem képesek örömmel élni a …több